Evangélium-magyarázat

A 110 éves korában, 450 körül elhunyt nagy egyiptomi pusztalakó Szent Poimén emléknapján keleti egyházunk a gonosz szőlőművesekről szóló példabeszédét olvastatja fel a vasárnapi Szent Liturgián. Kérhetjük-e a mai szentünket, hogy segítsen nekünk abban, hogy a felolvasott jézusi példabeszéd ne maradjon lelki haszon nélkül? A Szentlélek által kérhetjük a szentek segítségét, hogy mutassanak utat abban, hogy bármi módon érintettek vagyunk-e abban a gonosz cselekedetben, amelyet ezek a gonosz szőlőmunkások elkövettek. Poimén abba, ahogy az atyák szólították, sokat tanított arról, hogy milyen nehéz a gondolatokkal való harc, a megkülönböztetés adománya nélkül sose lehetünk biztosak abban, hogy mi a Szentlélek és mi a kísértő „visszajelzése” a fenti példabeszédben való érintettségünkről.

De Poimén abba esetében rendelkezésünkre állnak az ő tanításai, emléknapján ajánlott elolvasni azokat, mert mindig lesz egy-két olyan tanítás, aminél érezzük, hogy jobban megérintett, mint a többi. Érdemes ezekről a nap folyamán elmélkedni, mit akarnak nekünk üzenni, amik lelki hasznunkra válhatnak és közelebb visznek Isten parancsainak teljesítésében. Még jobb, ha az előesti vecsernyét is elvégezzük, amivel kezdetét veszi a szent tiszteletére kijelölt liturgikus nap. A jézusi példabeszédben egy súlyos gonoszság, illetve bűn történik, amikor a gazda elküldi a szolgáit a neki járó termésért, akkor azokat megverik, megkövezik, megölik, végül a saját fiát elküldve az örökség reményében őt is megölik.

Ha egy papot felszentelnek, ma is azt mondjuk, hogy az Úr szőlőskertjében fog szolgálni. Elég világos a művelési terület, a művelési feladat, és még a terménybeszolgáltatási időszakok rendje is. Azt kell mondanunk, hogy bizony az „örökössel” való szoros együttműködés nélkül lehetetlen eredményt elérni.

De bizonyos értelemben hívőkként is egy-egy különálló szőlőskert vagyunk, amelyet gondoznunk, művelnünk, óvnunk kell külső és belső betolakodóktól, kártevőktől. Ahogy semmilyen gazdálkodás nem megy valamilyen veszteség, kár nélkül, úgy a lelki értelemben vett szőlőskertjeinkben is sok-sok kárt tudunk okozni például rossz döntéseinkkel, szenvedélyeinkkel, bűneink elkövetésével. Ezek mind csökkentik a termést, a végleges eredményt. De a súlyos bűn esetében, mint a gonosz szőlőmunkások is, mi is elveszíthetjük a további „művelési” lehetőséget.

Egy testvér megkérdezte Poimén abbát: „Súlyos bűnt követtem el, és három évig vezekelni akarok.” Az öreg azt mondta: „Az sok.” Erre a testvér: „Akkor egy évig!” Erre az öreg ismét azt mondta: „Az sok!” A jelenlévők azt mondták: „Negyven napig?” És ismét azt mondta: „Az sok.” Majd hozzáfűzte: „Azon a véleményen vagyok, hogy ha egy ember teljes szívéből megbánja bűnét, és elhatározza, hogy valóban nem vétkezik többé, akkor az Isten három napi vezeklés ellenében befogadja őt.”

Poimén abbához ez a testvér még idejében jött tanácsért, aki az adott esetben a megkülönböztetés adományával nagy lelki hasznot tudott elérni, abban is biztosak lehetünk, hogy élete végéig emlékezett a súlyos bűnére és vezekelt érte. De ami még fontosabb, hogy nem jutott a gonoszok sorsára, és a „szőlők ura” nem vette el tőle szőlejét és adott még neki időt a megfelelő termés beszolgáltatására.

Hogy mennyire valós a „szőlők ura” következetessége, azt Jézus szavaiból sejthetjük a nemrég felolvasott evangéliumi szakaszból: „Tövestül kitépnek minden növényt, amelyet nem mennyei Atyám ültetett.” (Vö. Mt 15, 13).

Hogy mit tegyünk most, ha úgy érezzük, a jézusi példabeszéd megérintett és van min elgondolkodnunk és összehoznunk, míg a szőlők ura elküldi a szolgáit a számadásért?

Az első tanácsom az lenne, hogy olvassuk el Szent Poimén abba mondásait a Szent Öregek könyvéből, abból a 187 mondásból biztosan akad egy, ami erőt ad és felnyitja szemünket. Ne féljünk attól, hogy ez a Szent az V. században élt, és attól se, hogy elsősorban a szerzeteseknek adott tanácsokat, hiszen ez a tanítása is megőrizte aktualitását.

Egy testvér kérte Poimén abbát: „Mondj egy igét nekem!” Ő erre ezt mondta: „Ha fő a fazék, egyetlen légy vagy csúszómászó sem érintheti meg. De amikor kihűl, meglepik. Így a szerzetes is, míg a szellemi gyakorlatoknál marad, az ellenségnek nem sikerül legyőznie.”

Megjelent a Görögkatolikus Szemle című újságban, (XXXIV. Évfolyam 8. szám. 2023. augusztus)

POIMÉN SZENTÉLETŰ ATYA EMLÉKE

Apostoli szakasz: 1Kor 16,13-23

Atyámfiai! Vigyázzatok, tartsatok ki állhatatosan a hitben, viselkedjetek bátran, legyetek erősek. Minden dolgotokat intézzétek szeretettel. Még arra kérlek testvérek: Ismeritek Sztefanász háza népét. Ő Achája első termése, aki a szentek szolgálatára adta magát. Álljatok rendelkezésére az ilyennek, és mindenkinek, aki vele munkálkodik és fárad. Örülök, hogy Sztefanász, Fortunátusz és Achaikusz megérkezett, mert távollétetekben pótolnak titeket, s lelkileg felüdítettek engem is, benneteket is. Becsüljétek meg az ilyeneket. Ázsia egyházai köszöntenek titeket, és sokszor üdvözölnek az Úrban Aquila és Priszka is, akik vendégül látnak a házukban összejövő egész egyházzal egyetemben. Minden testvér köszönt titeket. Köszöntsétek egymást szent csókkal! Ez a saját kezű üdvözletem: Pál. Aki az Urat nem szereti, átkozott legyen! Marana tha! Urunk, Jézus (Krisztus) kegyelme legyen veletek! Szeretettel vagyok mindnyájatok iránt, Krisztus Jézusban.

Evangéliumi szakasz: Mt 21,33-42

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Volt egy gazda, aki szőlőt ültetett. Bekerítette sövénnyel, belül pedig sajtót ásott, és őrtornyot épített. Aztán kiadta bérbe szőlőműveseknek, és útra kelt. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőművesekhez, hogy szedjék be a neki járó termést. Ám a szőlőművesek nekiestek a szolgáknak: az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mondván: »A fiamat csak meg fogják becsülni!« De amikor a szőlőművesek meglátták a fiút, azt mondták egymás között: »Ez az örökös! Gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét!« Nekiestek, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor tehát majd megjön a szőlő ura, vajon mit tesz azokkal a szőlőművesekkel?” Azt mondták neki: „A gonoszokat a gonoszok sorsára juttatja, szőlejét pedig más szőlőműveseknek adja ki, akik idejében beszolgáltatják a termést.” Erre Jézus azt mondta nekik: „Vajon sosem olvastátok-e az Írásokban: »A kő, melyet az építők elvetettek, szegletkővé lett. Az Úr műve ez, és csodálatos a mi szemünkben.«”

Szent Poimén szentéletű atya

Poimén atya 340 körül született és Egyiptomból származott. Két bátyjával együtt angyali életet kívántak élni, ezért elmentek az egyik egyiptomi kolostorba és ott szerzetesek lettek. Egy alkalommal, az anyja felkereste, mert látni akarta őt. Elrejtőzött cellájába és nem ment ki. Hosszú várakozás után megüzente, hogy az örökkévalóságban fogják egymást látni, nem itt, azért ne keresse őt a földön. Életében az erények olyan magasságát érte el, hogy megízlelte a teljes szenvedélymentességet. Viselkedésében nagyon alázatos volt. Kerülte a hiúságot, és semmiért nem kívánta hallgatag életét megszakítani. Eközben életének híre egyre terjedt. Hogy kikerülje az emberek tiszteletét, elment a kolostorból és évekig különböző helyeken vezekelt. Később, visszatérve kolostorába, egészen haláláig folytatta szigorú életét. Sokan keresték fel a szerzetesek közül jó tanácsért, irányításért. Ezeknek rövid szavakban adott utasítást. Szavainak gyűjteménye a mai napig megmaradt. Bölcsen és szentül eltöltve életét a nagy pusztalakó 110 éves korában, 450 körül hunyt el.