NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA -2/12.

NAGYBÖJT 1. VASÁRNAPJA – AZ IGAZHITŰSÉG (ORTODOXIA) VASÁRNAPJA
PORFIRIOSZ Főpap.

Jn 1,43-51

Abban az időben Jézus ki akart menni Galileába. Találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!” Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt. Fülöp találkozott Natánaellel, és elmondta neki: „Megtaláltuk, akiről Mózes írt a Törvényben és a próféták: a názáreti Jézust, József fiát.” „Jöhet-e valami jó Názáretből?” – kérdezte Natánael. „Gyere és lásd!” – felelte Fülöp. Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: „Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság.” Natánael megkérdezte tőle: „Honnét ismersz?” Jézus így válaszolt: „Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál.” Natánael erre felkiáltott: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!” Jézus ezt felelte neki: „Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz látni ezeknél.” Majd hozzátette: „Bizony, bizony, mondom nektek: mostantól látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.”

Amikor az adott vasárnapi evangéliumi szakaszt a kezembe veszem, mindig szeretném előbb megérteni, hogy miért ezt a szakaszt olvastatja fel az Egyházunk. Ez nem mindig egyértelmű, mint ahogy az pl. Jézus megszületésekor vagy a Jordánban való megkeresztelkedésének napján. Azért fontos ezt most is tisztázni, mert nem ma ünnepeljük Fülöp apostolt, sem Natánaelt, sem más meghívások napját és még az sem, hogy „az ég megnyílt és az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött”.

A mai jánosi szakaszban is keresnünk kell erre a miértre a választ, amiből több helyes is lehetséges. Keleti egyházunk nagyböjt első vasárnapján az igazhitűség vasárnapját tartja, amely a képtisztelet visszaállításáról (843) emlékezik meg „Egy igazi izraelita” -mondja Jézus Natánaelnek, „akiben nincs álnokság.” Több, mint 100 évig tartó képrombolás is álnokság volt, amely az Isten által az izraelitáknak adott tilalomra alapozta erejét: „ne készíts magadnak faragot képet!” (Kiv 20,3-5). Ezen álnokság vagy álságosság leple alatti eretnekség feletti győzelemről emlékezünk meg ezen a vasárnapon. A hit tisztaságát, vallási gyakorlatunk hitelességét, avagy igaz voltát ma sem könnyű megőrizni, továbbadni, az elhajlásokat felmutatni.

Minden napi evangéliumi szakasznak van egy másik olvasata is, ahogyan azt a szívünkkel olvassuk. Így egy másik hangsúly is körvonalazódhat, ami szintén nekünk szól. Az evangélium az Isten szava, élő, és az Isten Fia ma is arra használja, hogy bennünket megszólítson. Egy nagyon erős megszólítást olvasunk ezekben a sorokban: „Kövess engem!”– mondta Jézus Fülöpnek. Ha szívvel olvassuk a Szentírást, akkor az egészen máshol jelezhet nekünk, mint ahol az értelmünk tenné. Erre jó példa Remete Szent Antal Szent Atanáz püspök által megírt életrajzában, hogy amikor az ifjú Antal látta, hogy a gazdag ifjú nem tudja elengedni a nagy vagyonát a mennyei kincsekért cserébe és elszomorodott, addig Antal szívével hallgatva megértette, hogy neki mit kell tennie, milyen utat kell választania.

Akinek már ott él szívében Krisztus, azt onnan szólítja meg, hogy „kövess engem”, akár azzal az üzenettel is, hogy most azért fontos ez, mert például Ő az elmúlt időszakban nem igazán volt elégedett ezzel a követéssel, sőt inkább távolodásnak vagy elszakadásnak mondaná azt. Akiknek viszont még nem él ott Krisztus a szívükben, azokat is megszólíthatja az Úr, mégpedig igen nagy erővel. Sok híresség vagy istentagadó megtérését lehetne felsorolni, akik nem tudtak kitérni ezen felhívás elől: „kövess engem!”.

Szintén a János-evangéliumból olvassa fel egyházunk a főpapok emléknapjain azt a szakaszt, amikor azt mondja Jézus: „Én vagyok a jó pásztor, ismerem enyéimet, és enyéim is ismernek engem. (Jn 10.14)” A jó pásztor minden korban, minden zűrzavaros korban össze tudja szedni az övéit, mert Ő ismeri az övéit, mint ahogy Fülöpöt, Natánaelt, Antalt is meghívta. De „enyéim is ismernek engem” – mondta Jézus. A nagy szent főpapok, pl. Szent Atanáz, Szent Cirill püspök és valamennyi igazhitű főpap 843-ban is ismerte a jó pásztor elvárását. Folyamatos lelki kapcsolatban kellett vele lenniük, hogy még a száműzetéseket, kemény megpróbáltatásokat is tudták vállalni, mert ismerték Őt, az Isten Fiát.

Nagyböjti készülődésünk legyen álnokságtól és álságoktól mentes bűnbánattartás és teljen minden percében Krisztus követésében.

Elek Antal atya

Megjelent a Görögkatolikus Szemle című újságban, (XXXIV. Évfolyam 2. szám. 2023. február)

Liturgia az élet 7. rész – Háromszorszent ének

“A görögkatolikus templom, a Szent Liturgia különleges és szokatlan lehet azoknak, akik nem abban nevelkedtek. Aki viszont közel kerül hozzá, mélyebben megismeri, annak csodálatos világ tárul fel: „egy ablak a természetfelettire”. Erre az útra hívja a felfedező kedvűeket dr. Papp Miklós görögkatolikus áldozópap, egyetemi tanár.”

Liturgia az élet 6. rész – A kisbemenet

“A görögkatolikus templom, a Szent Liturgia különleges és szokatlan lehet azoknak, akik nem abban nevelkedtek. Aki viszont közel kerül hozzá, mélyebben megismeri, annak csodálatos világ tárul fel: „egy ablak a természetfelettire”. Erre az útra hívja a felfedező kedvűeket dr. Papp Miklós görögkatolikus áldozópap, egyetemi tanár.”

Liturgia az élet 1. rész – Az ajtó

A görögkatolikus templom, a Liturgia különleges és szokatlan lehet azoknak, akik nem abban nevelkedtek. Aki viszont közel kerül hozzá, mélyebben megismeri, annak csodálatos világ tárul fel: „egy ajtó a természetfelettire”. Erre az útra hívja a felfedező kedvűeket dr. Papp Miklós görögkatolikus áldozópap, egyetemi tanár.

Liturgia az élet 2. rész – A tömjén

A görögkatolikus templom, a Liturgia különleges és szokatlan lehet azoknak, akik nem abban nevelkedtek. Aki viszont közel kerül hozzá, mélyebben megismeri, annak csodálatos világ tárul fel: „egy ablak a természetfelettire”. Erre az útra hívja a felfedező kedvűeket dr. Papp Miklós görögkatolikus áldozópap, egyetemi tanár.

„Atyám, minek gyújtanánk meg az összes gyertyát, amikor rajtunk kívül csak két ember van a templomban?”

Szentéletű Csodatevő Szpiridon atyánk, a ciprusi Trimithosz püspökének emléke

Demkó Balázs atya írása 2012. december 12-én

Forrás: http://egriparochia.hu/blog/a-keszulet-huszonnyolcadik-napja-szenteletu-csodatevo-szpiridon-atyank-a-ciprusi-trimithosz-pus

“„A kígyót arannyá változtattad, * ó szent, szavad kötelékével megfojtottad * a káromló és gonosz Áriuszt, Isten-hordozó, * az uralkodónak orvosként jelentél meg, dicséretre méltó, * holtakat feltámasztottál, ördögöket űztél….” (Hajnali szolgálaton)

Tanítás

A mai liturgikus szövegek olyan gazdagon számolnak be Szent Szpiridon atya tetteiről, hogy fel sem sorolhatnánk azt a sok csodát, amit életében és halála után tett Isten az ő közreműködésével. Kétség kívül Keleti Egyházunk egyik legnagyobb csodatevője, Görögország védőszentje, aki ma is csodás módon a nép között él, segít, közbenjár, mintha el sem ment volna 1700 évvel korábban örökkévalóságba.

Szent Szpiridon atya Nagy Konstantin császárnak idején élt. Úgy tudjuk, hogy eleinte pásztor volt és nős ember. Amikor meghalt a felesége, őt pappá szentelték, majd püspök lett. Imádságos életének és alázatának következtében Istentől a gyógyítás kegyelmét kapta. Sok csodát tett, egy alkalommal egy halott gyermeket is feltámasztott. Imádságot végzett szárazság idején és az megszűnt, de ugyan így imádsággal megállította a túlságosan sok esőt. Egy alkalommal az éhínséget úgy szüntette meg, hogy egy nagy kígyót arannyá változtatott, majd ennek a feldarabolásával gabonát vásároltak. A vásár után pedig imádsággal visszaváltoztatta az aranyat kígyóvá. Ezzel bemutatta a javak elosztásának igazságtalan voltát, és azt, hogy az valójában kitől is származik.

Ott volt az első Niceai zsinaton, ahol az eretnek Áriusz híveinek meg akarta magyarázni, miképp Egy a Szentháromság, amint azt az ember valamelyest korlátolt elméjével felfoghatja. Egy téglát vett elő, és azt mondta, hogy amint a tégla magába foglalja a tüzet, a vizet és az agyagot, e három elemet, miközben tégla, úgy van a Szentháromsággal is, hiszen Egy Istenben három Személy van, nem három Isten. A példa közönségességén nagyot nevettek a zsinatra összegyűlt eretnekek, de megdöbbentek, amikor Szpiridon atya kezében a téglából tűz csapott ki, majd víz folyt belőle, majd alaktalan agyagdarabbá változott.

Halála után testét nem érte rothadás, a mai napig megvan és illatot áraszt. Díszes ereklyetartóban őrzik, amit időről időre nem lehet kinyitni, mert olyankor nincs ott. Ekkor megszaporodnak a csodák a környéken, és amikor újra kinyitható az ereklyetartó, akkor a ruhája poros, meleg a teste. Minden évben elhasznál egy lábbelit. Égi születésnapját nagy pompával ünneplik Korfun, ahol őrzik, és hálát adnak Istennek az Ő szentjéért. *

Elmélkedés

Egy alkalommal Szent Szpiridon atya Szent Liturgiát akart végezni, és szólt a sekrestyésnek aki egyben a kántor is volt, hogy gyújtson meg minden gyertyát és mécsest a templomban. A kántor ezt mondta: „Atyám, minek gyújtanánk meg az összes gyertyát, amikor rajtunk kívül csak két ember van a templomban?” Ekkor Szpiridon atya hangosan kezdte mondani az imáit és egyszerre csak láthatóvá vált mindaz, ami nem látható a földi ember számára. Láthatóvá váltak az angyalok, akik mindig a Szent Liturgián énekelnek a néppel és a szent szolgálattevőkkel. Sokaságuk és énekük lenyűgözte a kántort, szólni sem tudott gyönyörűségében. A csodás látomás csak egy pár percig tartott, aztán eltűnt minden, maradt a félhomály és az üres templom. Hamar meggyújtott minden mécsest és gyertyát a kántor, és élete végéig vágyakozott Isten országa után, amit szolgált itt a földön, és amit Szent Szpiridon atya közbenjárására láthatott egy kis ideig.**

Tanács

Nyitott és örvendező szívvel legyünk jelen a templomban a Szent Liturgián”

Liturgia az élet 4. rész – A proszkomídia (az előkészület)

A görögkatolikus templom, a Liturgia különleges és szokatlan lehet azoknak, akik nem abban nevelkedtek. Aki viszont közel kerül hozzá, mélyebben megismeri, annak csodálatos világ tárul fel: „egy ablak a természetfelettire”. Erre az útra hívja a felfedező kedvűeket dr. Papp Miklós görögkatolikus áldozópap, egyetemi tanár.