KENETHOZÓ ASSZONYOK VASÁRNAPJA -4/12.

KENETHOZÓ ASSZONYOK VASÁRNAPJA
POL. GYÖRGY Nagyvértanú.

Mk 15,43-16,8 és Jn 15,17-16,2

Mk 15,43-16,8

Abban az időben jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta az Isten országát. Bátran bement Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Pilátus csodálkozott, hogy már meghalt. Magához hívatta a századost, és megkérdezte, valóban meghalt-e. Miután a századostól megbizonyosodott róla, Józsefnek ajándékozta a testet. Az pedig gyolcsot vásárolt, majd levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, és sziklába vájt sírboltba helyezte, és a sír bejárata elé követ hengerített. Mária Magdolna és Mária, József anyja pedig látták, hogy hová temette.
Amikor pedig elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalóme illatszereket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézust. A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz. Egymás közt így beszélgettek: „Ki fogja elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, jóllehet igen nagy volt. Amint bementek a sírba, jobbról egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült, és megdöbbentek. De az így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadott, nincs itt! Nézzétek, itt a hely, ahová tették! Menjetek, mondjátok meg tanítványainak és Péternek: előttetek megy Galileába, ott majd meglátjátok, amint mondotta nektek.” Erre kijöttek a sírból és elfutottak, mert rettegés és ámulat fogta el őket, de senkinek sem mondtak semmit, mert féltek.

Jn 15,17-16,2

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Ha gyűlöl majd benneteket a világ, tudjátok meg, hogy engem előbb gyűlölt, mint titeket! Ha a világból valók volnátok, mint övéit szeretne benneteket a világ. De mert nem vagytok a világból valók, hanem kiválasztottalak benneteket a világból, gyűlöl benneteket a világ. Emlékezzetek a tőlem kapott igére: »Nem nagyobb a szolga uránál.« Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én igémet megtartották, a tieteket is megtartják. Mindezt azonban az én nevemért teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki küldött engem. Ha nem jöttem, és nem beszéltem volna nekik, nem volna bűnük. De így nincs mentségük bűneikre. Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. Ha nem vittem volna végbe olyan tetteket közöttük, amilyeneket senki más nem vitt végbe, nem volna bűnük. Most pedig látták ezeket, mégis gyűlölnek engem is, Atyámat is, azért, hogy beteljesedjék az ige, amely a törvényükben meg van írva: »Ok nélkül gyűlöltek engem.« Amikor eljön a Vigasztaló, akit én küldök az Atyától, az Igazság Lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem vagytok!Azért mondtam el ezeket, nehogy megbotránkozzatok. Kizárnak benneteket a zsinagógákból, és eljön az óra, amikor mindaz, aki megöl titeket, úgy hiszi, hogy szolgálatot tesz vele az Istennek.”

Szent György nagyvértanú

Valószínűleg a kisázsiai Kappadokiából származott előkelő keresztény családból. Egyes adatok szerint apja vértanúhalált halt, amikor még György gyermek volt, s attól kezdve anyja nevelte. Diocletianus császár uralkodása idején (284-305) katonai pályára lépett, ahol kiváló szolgálatával magas rangot ért el. Amikor a császári rendelet megfosztotta a keresztényeket politikai jogaiktól és állami tisztségeiktől, Szent György nyíltan megvallotta hitét a császár előtt, és sem hitegetésre, sem fenyegetésre nem volt hajlandó elállni tőle, hanem el is ítélte a pogány isteneknek áldozó hitehagyókat. Diocletianus ekkor kínzásokra adta át őt: lándzsával átdöfték a hasát, kerékbe törték, húsát szaggatták, ő mégis sértetlen maradt. Ennek láttán többen keresztény hívőkké lettek, vállalva ők is a vértanúságot. Végül a szentet 303. április 23-án lefejezték.
Szent György ikonográfiai ábrázolása egy vele kapcsolatos legendára utal. Eszerint a libanoni Bejrut közelében volt egy tó, amelyben hatalmas sárkány tanyázott, s ez a fenevad nyeldeste az arra vetődő embereket. A bálványimádók papjai azt a tanácsot adták a királynak, hogy a környéken élő családok naponta sorshúzás alapján áldozzák fel egy-egy gyermeküket a sárkánynak. Így került sor a király egyetlen leányának feláldozására is. A királyleányt a legszebb ruhájába öltöztették és elkísérték a tópartra. Amikor a sárkány előjött a tóból, ott termett lóháton Szent György, és megölte a szörnyet. A szent ezután megnyugtatta a megrémült jelenlévőket, hogy ne féljenek, hanem higgyenek és bízzanak az Úr Jézus Krisztusban, mert az ő parancsára történt a sárkány megölése.

Evangélium-magyarázat

A kenethozó asszonyok vasárnapján két evangéliumi szakaszt olvasunk fel a liturgiákon, az elsőt a kenethozók, a másodikat Szent György vértanú emlékezete miatt.

Elolvasva e szakaszokat találtam egy olyan mondatot, amely tényleg magyarázatra szorul, illetve első olvasásra nem értek vele egyet: „Ha az én igémet megtartották, a tieteket is megtartják.” (Jn 15,20).

Hogyan érti ezt Jézus, hiszen nem ezt tapasztaljuk, hogy az általa adott igéket, tanításokat az emberek, az emberiség megtartaná? Egyáltalán lehet-e bennünk ellenérzés az olvasott evangéliumi szakaszokkal kapcsolatban? Tiszteletlen vagyok-e Jézus Krisztussal szemben, ha a tanításait megkérdőjelezem?

A Jelenések könyvéből ismerünk egy mondatot:”Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból.” (Jel 3,15-16)

Ez a mondat arra biztat bennünket, hogy elutasíthatjuk a tanítást, vagy lelkesülhetünk is érte, de ha „hidegen” elfordulunk, előbb járjunk utána, bizonyítsuk be igazunkat, és ha nagyon magabiztosak vagyunk, akkor kérjük magát a szerzőt, hogy fejtse ki jobban álláspontját. Sarkalljuk magunkat arra, hogy ne megszokásból olvassuk a Szentírást.

A szent életű atyák szerint Isten mindent felhasznál arra, hogy szavával eljusson a legkeményebb szívekhez is. Egy gyászoló fiatal, aki elveszítette szerettét, a feltámadásról szóló híreket fenntartásokkal a szívében olvashatja. A feltámadásban való hit kegyelmi ajándék, kiérdemelni, megszerezni nem olyan könnyű. Szent II. János Pál pápa mondta:„az ima kiesdi a hitet”. Sokat kell imádkozni a kételyeinkben, hogy egyszer elnyerjük a feltámadásba vetett hitünket.

Jézus ezt mondja a tanítványoknak:„»Nem nagyobb a szolga uránál.« Ha tehát engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha az én igémet megtartották, a tieteket is megtartják.(Jn 15,20). Jézus ezen szavait tényleg megtartották, megőrizték a mai ember számára is. A tieteket is megtartják”, ahogy az apostolokét, hitvallókét is. Itt a mai nap Szent György vértanú szavaira, „igéire” gondolhatunk, aki nyíltan megvallotta a hitét a császár előtt és sem hitegetésre, sem fenyegetésre nem állt el tőle. Ezt is megtartották az utókor számára, de sokan nemcsak emlékezetben, hanem ugyanolyan tettekkel és hitvallással, mint Szent György vértanú tette. A mai napnak további szereplői a kenethozó asszonyok, akik bátran bementek a sírba, hogy amit elterveztek, meg is tegyék. Ezek az asszonyok mondták el -más evangéliumi szakaszok szerint- az apostoloknak, hogy az Úr feltámadt. Így az ő igéik, szavaik is fennmaradtak, ahogy Arimateai József szavai, igéi is, amikor bátran bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét.

Részekre szedve Jézus állítását fel kell ismernünk, hogy az állítása igaz. „Ha az én igémet megtartották, a tieteket is megtartják.”

De Isten igéjének értelmezése ne álljon meg a múltban, hanem folytatódjon a jelenben, a mi életünkben is. Nekünk is tanúságot kell tennünk a feltámadott Krisztusról, mint a kenethozó asszonyok tették, vagy tanúságot kell tennünk a hitünkről, mint azt Szent György vértanú is tette. Ez lesz a mi igénk, tanúságtevésünk, ami fel lesz jegyezve a mennyben és amelyért kegyelmi ajándékokat nyerhetünk a feltámadt Krisztustól.

Elek Antal atya

Megjelent a Görögkatolikus Szemle című újságban, (XXXIV. Évfolyam 4. szám. 2023. április)